Beindult a politikai évad,
aktívabbak lettek a választók, több pártnak is sikerült kissé növelnie a táborát. Megállt a Fidesz visszaesése, valamelyest, 29-ről 31 százalékra bővült is a támogatottsága. Nem változott a pártrangsor második helyén lévő Demokratikus Koalíció táborának nagysága, továbbra is 9 százalékon áll.
A Jobbik tavaly ősz óta 6 százalékon állt, most egy hajszállal javított, a választókorú népesség 7 százaléka sorakozik fel mögéjük. Az MSZP is elmozdult a negyedéve mért 5 százalékról, ezúttal 6 százalékon áll.
A Momentumnak a múlt havival azonos, 6 százalékos tábora van. Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékos, a Párbeszéd 1 százalékos. A pártnélküliek aránya 37-ről 33 százalékra csökkent az elmúlt egy hónapban.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 51 százalékos, tetemes az előnye.
A Demokratikus Koalíció ebben a politikailag aktív körben 14 százalékot ér el. Szoros versenyt fut a Jobbik és a Momentum: 10 illetve 9 százalékkal. Az MSZP-t az elkötelezett szavazók 7 százaléka támogatja. Az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt a biztos pártválasztók körében is egyformán szerepel, 2 százalékot érnek el. A Párbeszéd az elkötelezett szavazók körében jelenleg ugyancsak 2 százalékon áll. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A magyar választóközönség
három nagyjából azonos csoportra tagolható: egyharmaduk kormánypárti, egyharmaduk ellenzéki, egyharmaduk pártnélküli. E politikai táborok másként értékelik az ország jelenlegi állapotát és eltérő az aktivitási szintjük is. A Fidesz szavazóinak túlnyomó többsége, 87 százaléka úgy tapasztalja, hogy hazánkban jó irányba mennek a dolgok. Kritikus véleményt 13 százalékuk fogalmazott meg, szerintük kedvezőtlen folyamatok zajlanak az országban.
Az aktuális helyzetet
negatívan értékelőket főképpen a 40 év alatti és az alacsony iskolázottságú kormánypártiak körében találunk, ezekben a csoportokban arányuk 20-22 százalék közötti.
Az ellenzéki választók meglehetősen egységesek abban, hogy rossz irányt vettek hazánk történései: 92 százalékuk így értékel. Pozitív véleményt formált 6 százalékuk, ők túlnyomórészt a 60 év feletti ellenzéki hívek közül kerülnek ki.
A pártnélküliek körében
is a kritikus vélemények vannak többségben, de korántsem akkora mértékben, mint az ellenzéki szavazóknál: 62 százalékuk szerint rossz irányban halad az ország, 22 százalékuk szerint pozitívan alakulnak a dolgaink. A kedvező értékelések leginkább a nagyobb városokban élő pártnélküliek körében, míg a kedvezőtlenek a kisebb településeken élőknél jelennek meg.
A Fidesz híveinek jóval nagyobb az aktivitási szintje, mint az ellenzékieké, előbbieknek 75, utóbbiaknak 63 százaléka menne el egy mostani választásra. A pártnélküliek rendkívül passzívak, csupán 21 százalékukat érdekli annyira a politika, hogy elmenne voksolni. Az ellenzéki pártok támogatóinak átlagos aktivitása mögött nagy különbségek vannak: a DK-sok 72 százalékos részvételi hajlandóságától az LMP-sek 53 százalékáig terjed a skála.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2020. február 10-20.