A Fidesz tábora csökkent, az ellenzéké nem változott, több lett a bizonytalan

Az év fordulóján

a kormánypárt táborának csökkenését és a pártnélküliek arányának növekedését érzékelhettük, az ellenzék összességében nem lett erősebb. A Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül a múlt havi 32-ről 29 százalékra szűkült. A Demokratikus Koalíció továbbra is a második legerősebb párt, fél éve 9 százalékos a tábora. A Momentum a múlt év végén 7 százalékos volt, most 6 százaléknyian támogatják. A Jobbik és az MSZP támogatottsága stabil, negyed éve változatlan: 6 illetve 5 százalékon állnak. Az LMP és a Mi Hazánk Mozgalom továbbra is 2-2 százalékos, s ezúttal a Kétfarkú Kutyapárt is ekkora táborral rendelkezik, a Párbeszéd most is 1 százalékos. A pártnélküliek aránya 34-ről 37 százalékra emelkedett.

Mivel a Fidesztől

a gyengébb kötődésű szavazók távoztak, ám a maradók erős elkötelezettségűek, ezért a biztos pártválasztók körében a Fidesz 52 százalékon áll. A Demokratikus Koalíció az aktív szavazók 14 százalékára számíthat, a Momentum 10 százalékukra. A Jobbikot az elkötelezett szavazók 9 százaléka támogatja, az MSZP-t 7 százalék. Az LMP mögé az aktív szavazók 3, a Mi Hazánk Mozgalom mögé 2 százalék sorakozik fel. A Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 1-1 százalékos. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet január közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A kormánypárt tavaly

szeptemberben volt a csúcson, akkor a teljes népesség 35 százaléka támogatta. Az önkormányzati választásokat követően 3 százalékponttal csökkent a tábora, s most – a decemberi stagnálást követően – ismét 3 százalékpontot veszített. Mindösszesen tehát nagyjából félmillió támogató távozott a Fidesztől az elmúlt bő negyedévben. A legfiatalabb választók körében már korábban, a tavalyi év első felében veszített szimpatizánsokat a párt, az utóbbi időben már nem. Az elmúlt hónapokban sokkal inkább a negyvenes korosztályban gyengült a Fidesz (46-ról 25 százalékra), de a harmincasok és az ötvenesek körében is átlag feletti a visszaesés mértéke (36-ról 24 százalékra illetve 41-ről 29 százalékra). A 60 év felettiek körében stabil a kormánypárt tábora, sőt szeptemberhez képest még egy kicsivel bővült is (33-ról 35 százalékra).

Az érettségizettek

körében szeptember óta jelentékenyen, 36-ról 25 százalékra csökkent a Fidesz-tábor, de a diplomások csoportjában is az átlagot meghaladja a veszteség: 36 helyett 27 százalék lett az itteni támogatottság. A szakmunkás képzettségűek között átlagosan, 38-ról 32 százalékra csökkent a párt tábora, az alapfokú végzettségűeknél pedig egyáltalán nem esett vissza ősz óta – 33 százalék volt s maradt a támogatók aránya.
A tavaly őszi csúcsponthoz képest a fővárosban és a falvakban is gyengült a kormánypárt: 38-ról 29 százalékra, illetve 41-ről 30 százalékra, a megyeszékhelyeken és a többi vidéki városban ennél szerényebb a visszaesés (31-ről 28 százalékra.)

A Fidesz, táborának

csökkenése ellenére, minden társadalmi rétegben vezet, legnagyobb mértékben a 60 év felettiek és az alapfokú végzettségűek körében, e csoportokban három és félszer annyi támogatójuk van, mint az itt második legerősebb DK-nak. A legkisebb előnye Budapesten és a diplomások körében (mindkét csoportban kétszer annyi támogató, mint a DK-nak), valamint a negyvenes korosztályban van (kétszer több szavazó, mint a Momentumnak).
A pártnélküliek alapvetően azokban a rétegekben lettek többen, ahol a Fidesz veszített, ami azt jelzi, hogy a kormánypárttól eltávolodók nem kerestek maguknak új pártot. Különösen a falvakban szökött magasra – 44 százalékra – a politikailag passzívak, bizonytalanok aránya.