Szoros a verseny a Fidesz és az ellenzék között

A Fidesz augusztusban

a parlamenti ciklus legmagasabb támogatottsági arányát érte el, a teljes népességen beül 36 százalékot. Azóta minden hónapban veszített egy kicsit a táborából, október és november között 1 százalékpontot. A kormánypárt jelenleg 31 százalékon áll, éppen annyi szavazója van, mint március elején, a koronavírusjárvány előtti időszakban. A pártok rangsorának második helyén a Demokratikus Koalíció áll, az elmúlt negyedévben 10 százalékot ért el, most 11 százalékot. Folytatódik a Momentum és a Jobbik versenye a harmadik helyezésért, most teljesen azonos a támogatottságuk, 7-7 százalék. A Momentum tábora október óta minimálisan, 1 százalékponttal bővült, a Jobbiké nem változott. Az MSZP továbbra is 5 százalékon áll, s az LMP és a Párbeszéd támogatottsága is ugyanakkora maradt, 2-2 százalékos. A Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutyapártnak októberben 2-2 százalékos volt a táboruk, most 1-1 százalékosak. A pártnélküliek aránya 32 százalék.

A biztos pártválasztók

csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll, 17 százalékkal. A Momentumot az elkötelezett választók 11, a Jobbikot 10 százaléka támogatja. Az MSZP 7 százalékos az aktív szavazók körében, a Mi Hazánk, az LMP, a Kétfarkú Kutyapárt és a Párbeszéd 2-2 százalékot kapna. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Hat ellenzéki párt

már megegyezett abban, hogy a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelölteket indít s legkésőbb jövő év október 23-ig őket és a közös miniszterelnökjelöltet is megnevezik. A mostani törvénymódosítási szándék következményeként szinte biztos, hogy a listájuk is közös lesz. Az érintett szavazók nagyjából nyolctizede egyébként az egyetlen listát tartaná célszerűnek, egytizede a több listát, egytizede nem tud állást foglalni. Ha csak a Fidesz-KDNP és a hat ellenzéki párt közös listája között lehetne választani, szoros verseny lenne.

Az augusztusi felmérésben

a kormánypártra a választókorúak 39 százaléka, az ellenzékre 37 százalék szavazott. Ahogy akkor, most is kiélezett a párharc, az eredmények ezúttal a hatpárti együttműködés felé billennek: az ellenzéki lista mögé 37 százalék sorakozik fel, a kormánypártit 34 százalék támogatja. Egyéb pártlistákat is említettek, összesen 2 százaléknyian, jellemzően a Mi Hazánkét és a Kétfarkú Kutyapártét. Egy ilyen verseny aktivizálja a választókat, a sokpárti preferenciakérdéshez képest kevesebb a bizonytalan, passzív és titkolózó – 32 helyett 27 százalék.
Mint láthattuk, a pártpreferencia listán a Fidesz 31 százalékot kapott, ebben a ki-ki alapon történő versengésben ennél többet, 34 százalékot ér el. Ha a hat ellenzéki párt táborának méretét összeadjuk, akkor 34 százalékig jutunk, a párharcban viszont 37 százalék adná nekik a voksát. Tehát mindkét politikai erőnek sikerül újabb szavazókat magához vonzani. A Fidesz-KDNP listájához alapvetően a bizonytalanok csoportjából érkeznek új támogatók, más pártoktól csak szórványosan, alig érzékelhetően.

Amíg a Fidesz szavazói

egy páros verseny esetében is teljes mértékben kiállnak pártjuk mellett, addig az ellenzéknél vannak lemorzsolódók. A DK-sok 96, a Momentumosok és a Párbeszédesek 94-94 százaléka, az MSZP-sek 92, az LMP-sek 90 százaléka a közös listának is szavazója marad. A Jobbik híveinél ez arány valamivel kisebb, 81 százalék. A kieső, elbizonytalanodó szavazóit az ellenzék a bizonytalanoktól tudja pótolni. A közös lista hallatán lemorzsolódó támogatók 3 százalékponttal csökkentik az ellenzéki pártok összesített szavazótáborát, a pártnélküliektől érkezők viszont ezt nem csak behozzák, hanem még 3 százalékponttal emelik is. Ebben a páros versenyben a közös ellenzéki listához tehát 6 százalék (500 ezer fő) bizonytalan választópolgár érkezik, a Fidesz-KDNP listájához pedig 3 százalék (250 ezer fő).

Mivel a Fidesz-KDNP listájának

támogatói egy kicsivel aktívabbak, mint a közös ellenzéki listáé, ezért a biztos választók körében lényegében azonosak az eredmények: előbbi 49, utóbbi 50 százalékon áll.
A közös ellenzéki lista előnye leginkább a 60 évnél idősebbek és a budapestiek körében érzékelhető (43-32 illetve 45-35 százalék). A Fidesz-KDNP listának érdemi fölénye a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek csoportjában és a községben élők körében van (39-31 illetve 37-27 százalék).