Fidesz: 34 százalék, együttműködő ellenzék: 32 százalék

Az elmúlt egy hónapban

alig változtak a pártok támogatottsági adatai. A Fidesznél azt láthattuk, hogy március és augusztus között 31-ről 36 százalékra nőtt a tábora, most valamelyest csökkent, 34 százalékra. Az ellenzéki pártok közül továbbra is a DK a legerősebb, a múlt havival azonos, 10 százalékos a támogatók aránya. A Momentum ismét 7, a Jobbik 6 százalékon áll, majd ugyancsak változatlan eredménnyel, 5 százalékkal következik az MSZP. A Párbeszéd, az LMP és a Mi Hazánk 2-2 százalékosak, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékos A pártnélküliek aránya 28 százalékról emelkedett 30 százalékra.

A biztos pártválasztók

csoportjában a Fidesz 50 százalékos, a DK eddigi legjobb eredményével, 18 százalékos. A Momentum 10 százalékos támogatói körrel rendelkezik az aktív szavazók körében, míg a Jobbiknak 9, az MSZP-nek 6 százaléka van. Ebben a hónapban az elkötelezett szavazók körében is azonos a Mi Hazánk, az LMP és a Párbeszéd támogatottsága – 2-2 százalékot érnek el. A Kétfarkú Kutyapárt tábora 1 százalékos. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Fidesz

illetve az ellenzéki együttműködésben résztvevő hat párt összesített támogatottsága nagyon közel áll egymáshoz: a teljes választókorú népesség körében 34-32-re, a biztos pártválasztók között 50-47-re vezet a kormánypárt. A Fidesz előnye, hogy szavazótábora régóta stabil nagyságában és többé-kevésbé összetételében is. Ebben a parlamenti ciklusban a kormánypárt legalacsonyabb támogatottsága 31százalék volt, a legmagasabb 36 százalék, az átlagos pedig 33 százalék. Az ellenzéki egység viszont mostanában formálódik s mint az előző hónapban bemutattuk, az érintett pártok szavazóiban erőteljes, 90 százalékot meghaladó az egyetlen közös lista preferálása, a közös egyéni jelöltekkel kapcsolatos igényüket pedig már tavasszal is mértük.

Amíg a Fidesz

táborának szociológiai, demográfiai összetétele önmagában eléggé kiegyenlített, addig az ellenzéki pártok együttesen tudják biztosítani a széles társadalmi beágyazottságot. A DK és az MSZP a 60 év feletti szavazók körében kedvelt, mindkét párt a teljes népességen belüli támogatottsági arányának közel dupláját éri el ebben a csoportban (18 illetve 9 százalékot). A Momentum kifejezetten népszerű a 30 év alattiak között, e korcsoportban a Fidesz mögött a második helyen áll – 13 százalékkal. A Jobbik a harmincas, negyvenes korosztályban kedveltebb az átlagosnál, itt 9 százalék támogatja.

Az ellenzéki pártok

szavazótáborai iskolai végzettség szerint is különböznek valamelyest: a Jobbik leginkább a szakmunkás végzettségűek körében kedvelt, a DK és a Momentum az érettségizettek körében – a támogatottsági arányok másfélszeresei a teljes népességen belül mért arányoknál.
A települési sajátosságok közül kiemelendő, hogy az ellenzéki pártok zömének főleg a városokban erős a beágyazottsága. Az MSZP a fővárosban erős (9%), a DK a kis- és közepes városokban (14%), a Momentum mindegyik várostípusban (9-10%). A Jobbik a kisvárosok mellett leginkább a falvakból tudja hozni az ellenzéki együttműködésbe a szavazókat – 10-10 százalékot.

A kormánypárti szavazók

valamivel aktívabbak, mint összességében az ellenzékiek: 55 illetve 51 százalék a biztos választási részvételt ígérők aránya. Utóbbiak körében azonban jelentős eltérések vannak, amíg például a DK-sok körében 61 százalék biztosan ott lenne egy mostani választáson, addig az LMP-sek körében 30, az MSZP-sek között 44 százalék.