A népszavazási kampányban
a pártok magukra irányították a figyelmet, többnek is nőtt a szavazótábora. A Fidesz támogatóinak aránya 26-ról 28 százalékra emelkedett az elmúlt hónapban. A Jobbik nem erősödött, továbbra is a választókorú népesség 13 százaléka sorakozik fel mögéjük.
Az MSZP támogatottsága
kismértékben, 9-ről 10 százalékra emelkedett. Javított egy kicsit a DK is, a korábbi 5-ról 6 százalékra bővült a táboruk. Az LMP stabilan 3 százalékos párt. Az Együtt 2 százalékon áll s októberben a Liberálisok mellett a Párbeszéd is 1 százalékos párt. Ugyancsak ekkora a támogatottsága – először a felmérések során – a Kétfarkú Kutyapártnak. A politikától távolságot tartó választópolgárok aránya jelentős mértékben, 37-ről 32 százalékra csökkent.
Az aktivitás emelkedésével
a biztos pártválasztók csoportja is bővült, jelenleg a felnőtt lakosság 38 százaléka tartozik ide, de a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 49 százalékos, a Jobbik 17, az MSZP 14 százalékot ér el. A biztos szavazók 8 százaléka a DK támogatója. Az LMP-nek 5, az Együttnek 3, a Liberálisoknak, a Párbeszédnek és a Kétfarkú Kutyapártnak 1-1 százalékos aktív szavazói tábora van.– ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A népszavazási kampány
végül hatással volt a pártpreferenciákra, a korábban elzárkózók egy része talált magának támogatásra érdemes politikai erőt. Nagy változások nem történtek, de a referendum előtti hetekben aktívan politizáló pártok 1-2 százalékpontnyi emelkedésnek örülhetnek. A Fidesz mostani 28 százaléka az idei év eddigi legjobb eredménye. Az MSZP elmozdult a mélypontjáról, a DK újra elérte az eddigi legnagyobb támogatottságát. A Jobbik és az LMP táborának mérete ebben a hónapban nem módosult, eredményeik azonosak a 2016-ban mért átlagos szavazati arányaikkal.
A magyar lakosság közhangulata
sokkal inkább negatív, mint pozitív. Az emberek 59 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezzel szemben 31 százalék kedvező folyamatokat tapasztal. Bár a társadalmi-demográfiai hovatartozás is meghatározó a helyzetértékelésben – az életkor emelkedésével valamelyest nő a kritikus vélemény, az iskolázottság növekedésével pedig kissé csökken az elégedetlenség -, az igazán nagy különbségek a politikai csoportok álláspontjában vannak. A Fidesz hívei teljesen másként látják az országot, mint az ellenzéki pártok támogatói vagy a politikához nem kötődők. A kormánypártiak 82 százaléka szerint jó dolgok történnek hazánkban s csak 11 százalék gondolja azt, hogy tévúton járunk. A Demokratikus Koalíció szimpatizánsai a leginkább elégedetlenek az országban zajló történésekkel, 96 százalékuk kritikával illeti azt. Az MSZP-sek és a Jobbikosok is nagyon negatívan értékelnek: 90 illetve 86 százalékuk szerint rossz irányba mennek az ország ügyei, míg 4 illetve 10 százalék pozitívnak látják a körülöttük lévő világot.
A pártválasztásukban
bizonytalanoknak is lehangoló képük van a mai Magyarországról: kétharmaduk szerint rossz dolgok történnek itt, s csak 13 százalék véli úgy, hogy jól alakulnak dolgaink.
A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2016. október 9-16.