Kis változások történtek
az elmúlt hónapban a pártok támogatottságában, 1 százalékpontnál nagyobb mozgások nem voltak. A Fidesz októberben a választókorú népesség 28, most 27 százalékát tudta megszerezni. Előnye tetemes, hiszen a követő Jobbik negyedik hónapja 13 százalékos párt. Az MSZP támogatottsága ismét egy kicsit, 1 százalékponttal nőtt, így 11 százalékon áll. A DK a múlt hónapban 6, most 5 százalékot kapott. Az LMP és az Együtt adatai nem módosultak mostanában, előbbi 3, utóbbi 2 százalékot ért el. E hónapban is három pártnak van 1 százaléka: a Liberálisoknak, a Párbeszédnek és a Kétfarkú Kutyapártnak. A politikától távolságot tartó választópolgárok aránya kis mértékben emelkedett, 32-ről 34 százalékra.
A biztos pártválasztók csoportja
ezúttal a választópolgárok 35 százalékát foglalja magába, így a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 44 százalékos, a Jobbik 21, az MSZP 16 százalékot kap. A biztos szavazók 8 százaléka a DK támogatója. Az LMP-nek 5, az Együttnek 3, a Liberálisoknak, a Párbeszédnek és a Kétfarkú Kutyapártnak 1-1 százalékos aktív szavazói tábora van. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A Fidesz a társadalom minden
rétegében a legerősebb párt, ez alól egyetlen kivétel van. A nyugdíjasok körében tartja vele a lépést az MSZP, 24-24 százalékot érnek el, a Jobbik itt csak 6 százalékot vonz. A nemzeti radikális pártot a 30 év alattiak és a diplomások támogatják az átlagosnál nagyobb mértékben, e csoportokban 18-18 százalékos (a Fidesz többet, 26-27 százalékot kap ezekben a rétegekben, a szocialisták viszont kevesebbet, 3 illetve 10 százalékot). A DK-t főképpen a fővárosban és az idős emberek között kedvelik, e csoportokban 8-8 százalékon állnak. Az LMP is Budapesten erős igazán, az itt élők 7 százaléka szavazna rájuk.
A Jobbik híveinek szavazói
elkötelezettsége a legmarkánsabb, 77 százalékuk biztosnak tartja, hogy mostani preferenciájuk kitart a 2018-as parlamenti választásokig. Eléggé elszántak az MSZP támogatói is, 72 százalékuk úgy gondolja, hogy szavazatára biztosan számíthat a párt. A Fidesz és a DK tábora hasonló mértékben eltökélt, az előbbiek 67, utóbbiak 65 százaléka ígérte meg voksát a következő választásokra. Az LMP-sek kevésbé határozottak, éppen fele részük mondta azt, hogy 2018-ban is a pártra szavaz. Esetükben a valószínű voksolók aránya kifejezetten magas, 40 százalékos. A pártoktól jelenleg távolságot tartók egyelőre nem igazán nyitottak. Még leginkább a Fidesz jöhet náluk szóba, 14 százalékuk szerint előfordulhat, hogy a kormánypártra adják voksukat. A bizonytalan választópolgárok 7-7 százaléka az LMP-t és a Jobbikot említette lehetséges támogatandó pártként, míg 6-6 százalékuk az MSZP-t és a DK-t.
A választók mostani véleményére
alapozva nem zárhatók ki, hogy lesznek szavazók, akik pártot váltanak. Ilyen mozgások a Fidesz és a Jobbik valamint a szocialista párt és a Demokratikus Koalíció között lehetségesek, ha nem is nagymértékben. A kormánypártiak egytizede szerint előfordulhat, hogy a Jobbiknak adják majd a voksukat 2018-ban, az ellenirányú mozgás esélye azonban jelentősebbnek látszik: a nemzeti radikális párt mostani táborának egyötöde számol a kormánypárttal is. Az MSZP és a DK szavazóinak egymás felé való nyitottsága hasonló mértékű: mindkét táborban nagyjából egynegyednyien tartják elképzelhetőnek, hogy másfél év múlva esetlegesen átszavaznak.
A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2016. november 7-14.