A Fidesz továbbra is
maga mögött tudhatja a választókorú népesség egyharmadát, akárcsak a múlt hónapban. A Jobbik támogatókat veszített: májusban 15 százalékon állt, most 13 százalék támogatja. Az MSZP-re a teljes népességen belül 6 százalék voksolna, a Párbeszédre 1 százalék – a múltkor együttesen 7 százalékuk volt. A DK tábora szokásos módon stabil, ezúttal is 4 százalékos. Az LMP-nek májusban 4, most 3 százaléknyi szavazót sikerült felsorakoztatnia. A Kétfarkú Kutyapártot a lakosság 2, a Momentumot 1 százaléka támogatja. Múlik a nagyfokú választási aktivitás, májusban 30 százaléknak nem volt pártpreferenciája, most már 36 százaléknak nevezhető pártnélkülinek.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz-KDNP 55 százalékot kapna. A második helyen lévő Jobbiknak kevesebb, mint harmadennyi elkötelezett szavazója van – 17 százalékot kapnának. Az MSZP ebben az aktív szavazói körben 9, a DK 6 százalékos, míg az LMP 5 százalékra számíthatna. A bejutási küszöbérték alatt, de említésre érdemes tábora három pártnak van: a Kétfarkú Kutyapárt 3, a Momentum és Párbeszéd 2-2 százalékos. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet június első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Április és május között
fennmaradt a magas szintű választói aktivitás, de az elmúlt hónapban a szavazópolgárok 6 százaléka, nagyjából félmillió ember vonult passzivitásba vagy vált érdektelenné a pártok iránt. Különösen a diplomások és a budapestiek fordultak el a politikától az elmúlt hetekben, közülük is az ellenzéki szavazók. Mivel szavazataik nem voltak elegendőek a Fidesz kétharmadának megakadályozásához, s más kutatásokból tudjuk, hogy ezt kudarcként élik meg, továbbá az ellenzéki együttműködéssel is elégedetlenek voltak, időlegesen eltávolodtak e pártoktól. A távolságtartás a baloldali, liberális pártoknál inkább a kötődés lazulását jelenti (aktív szavazókból passzív támogatók lettek), a Jobbik esetében szavazóvesztést is.
A kormánypárt sikeres
választási szereplésében kulcsszerepet betöltő alacsony iskolázottságúak és községekben élők viszont továbbra is kitartanak április 8-i szavazatuk mellett. A Fidesz-tábor aktivitási szintje egyébként kiemelkedik a sorból, 78 százalékuk egy most vasárnapi választásra is elmenne. Az ellenzéki pártok közül a DK-sok a legelszántabbak, 72 százalékuk mutat erőteljes részvételi hajlandóságot. Az MSZP hívei körében is maradt még lendület, 67 százalékuk elmenne voksolni. Hasonló aktivitási szintet regisztráltunk az LMP-seknél, 65 százalékuk szavazna. A Jobbik tábora kevésbé eltökélt, közülük 59 százalék jelezte, hogy most is ott lenne a választáson.
Bár még csak bő két hónap telt el a parlamenti választások óta, már történtek szavazói mozgások. Ezek közül a legnagyobb mérvű a Jobbikot érinti, április 8-i – elmondásuk szerinti – szavazóinak egynegyede elbizonytalanodott. Statisztikai bizonyossággal csak annyit állíthatunk, hogy a távozók többnyire vidéki városokban élnek.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2017. június 4-11.