Stabilan vezeti
a pártrangsort a Fidesz, a választások óta minden hónapban a választókorúak egyharmada sorakozott fel mögé. A Jobbik második helyen áll, de folyamatosan csökken a tábora: májusban 15 százaléknyian támogatták, júniusban 13 százalék, most pedig 10 százalék. Az MSZP-re 6 százalék voksolna, a Párbeszédre 1 százalék – ezek az arányok nem változtak a múlt hónaphoz képest. A Demokratikus Koalíció 5 százalékot ért el, 1 százalékponttal többet, mint legutóbb. Az LMP táborának mérete sem változott az elmúlt hetekben, a teljesség népesség 3 százaléka voksolna rájuk. Akárcsak júniusban, a Kétfarkú Kutyapártot a lakosság 2, a Momentumot 1 százaléka támogatja. A pártnélküliek aránya 37 százalék.
A biztos pártválasztók
körében a Fidesz-KDNP 55 százalékot ért el. Az eltérő aktivitási szint miatt a Jobbik és az MSZP között ebben a körben viszonylag szűk a különbség, az előbbinek 13, az utóbbinak 10 százaléka van. Az aktív választói körben a DK 7, az LMP 5 százalékos. Ebben a hónapban a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt is 3 százalékos, a Momentumra a biztos szavazók 1 százaléka voksolna. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet július közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A Jobbik támogatottságát
erőteljesen megtépázták a pártból való távozások, május óta elveszítette táborának az egyharmadát. A lemorzsolódás minden társadalmi-demográfiai rétegben megfigyelhető, de különösen jelentős mértékű a fiatalok és a diplomások körében. A 30 év alattiak körében – ahol a Jobbiknak a legerősebb pozíciói voltak – a májusban mért 22-ről 11 százalékra esett a támogatók aránya, így lényegében az átlagot hozza. A harmincasok körében is érzékelhető visszaesést szenvedett el a párt, a korábbi 20 százalékról 13-ra csökkent a párt híveinek aránya. A felsőfokú végzettségűek körében is érzékeny veszteség érte a Jobbikot, az elmúlt két hónapban 16 százalékról 7 százalékra szűkült itt a tábora.
A Jobbik meglévő
szavazói is szokatlanul hitehagyottak, aktivitási szintjük mérsékelt. Jelenleg a párt támogatóinak 56 százaléka elszánt, ennyien mondták, hogy egy mostani választáson biztosan ott lennének. A többi parlamenti párt híveinek részvételi hajlandósága ennél sokkal nagyobb, 66 és 70 százalék közötti.
A magyar társadalom
megosztott az ország helyzetének értékelésében. A relatív többség, az emberek 49 százaléka úgy véli, hogy rossz irányba mennek a dolgok hazánkban, míg 43 százalék pozitív folyamatokat tapasztal. Az elmúlt fél évben a közhangulat, a véleményklíma semmit nem változott, januárban 50-44 százalék voltak az arányok. A helyzetértékelések politikai hovatartozás szerint különböznek, azokra a társadalmi státusznak alig van hatása. A Fidesz hívei teljesen másként látják az országot, mint az ellenzéki pártok támogatói vagy a politikához nem kötődők. A kormánypártiak kilenctizede szerint jó dolgok történnek hazánkban s egytizede gondolja azt, hogy tévúton járunk. Az ellenzéki szavazók 86-90 százaléka negatívan értékeli az ország történéseit, míg 5-10 százalékuk pozitívan. A pártnélkülieknek is sokkal inkább lehangoló képük van a mai Magyarországról: 56 százalékuk szerint rossz dolgok történnek itt, s 23 százalék véli úgy, hogy jól alakulnak dolgaink.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2017. július 10-18.