A Fidesz támogatottsága 31 százalékos,
ez statisztikai értelemben lényegében azonos az előző két hónapban mért 32 százalékkal. A Jobbik esetében is nagyon kicsi, bár enyhe csökkenő tendenciába illeszkedő a változás, februárban 10, most 9 százalék sorakozott fel a párt mögé. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció táborának mérete ezúttal sem változott, az előbbi ősz óta a választókorú népesség 7, utóbbi 5 százalékára számíthat. A Momentum az elmúlt hónapokban 3-4 százalékon ingadozott, februárban az alacsonyabb, most a magasabb értéken található a szavazótábor nagysága. Az LMP mozdulatlan, közel fél éve 3 százalékon áll. A Kétfarkú Kutyapárt tábora ismét kisebb lett, ezúttal 1 százalékos. Ugyanezen a szinten található a Mi Hazánk Mozgalom valamint a Párbeszéd is. A pártnélküliek aránya emelkedett, 33-ról 36 százalékra.
A biztos pártválasztók körében
a Fidesz 50 százalékos, tetemes az előnye. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbiknak 14, az MSZP 13 százalékos. Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra, 5 százaléka támogatja a Momentumot, az LMP-t pedig 4 százaléka. A Mi Hazánk Mozgalom a biztos pártválasztói körben 2 százalékos, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékos. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet március közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Az év eleje óta kevés változás
történt a pártpreferenciákban, három hónappal az európai parlamenti választások előtt elég stabilnak tűnnek a támogatottsági adatok. A kampány még alakíthat ezen, de a mostani eredmények alapján biztosnak látszik, hogy a Fideszen kívül a Jobbiknak, az MSZP-Párbeszéd listájának, valamint a DK-nak van a legnagyobb esélye képviselőket küldenie az európai parlamentbe. A Momentumnak az elmúlt fél évben a biztos pártválasztók körében elért 4-5 százalékos eredményei is magukban hordoznak egy esetleges mandátumot. Elképzelhető az EP-képviselet megszerzése az LMP esetében is, bár a párt eredményei elmúlt hat hónapban valamivel alatta maradnak a küszöbértéknek: 3-4 százalékot értek el. Ennyire állandósult erőviszonyoknál kisebb a valószínűsége, hogy új szavazók tűnnek fel május végéig a pártoknál, a választási eredmény inkább attól függ majd, hogy mennyire sikerül a részvételi kedvet növelniük, a meglévő támogaóikat aktivizálni.
Jelenleg a Demokratikus Koalíció
tábora a leginkább elszánt, 72 százalékuk biztosan elmenne egy mostani parlamenti választásra. Mostanában az MSZP hívei is eléggé eltökéltek, ebben a hónapban 68 százalékuk jelezte, hogy mindenképpen voksolna. A Fidesz táborának 64 százaléka menne szavazni, a Jobbik támogatóinak 57 százaléka. A sikerhez a legnagyobb mozgósításra a Momentumnak és az LMP-nek van szüksége, hiszen jelenleg mindkét párt szimpatizánsainak 48 százaléka aktív.
A magyar választóközönség
aktivitási szintje jelenleg 46 százalékos, a múlt hónaphoz képest valamelyest, 3 százalékponttal kisebb lett. Azok, akik részvételi szándékuk mellett pártpreferenciával is rendelkeznek, a választásra jogosultak 38 százalékát teszik. Ez az arány is csökkent valamelyest, a múlt hónapban 40 százaléknyian voltak biztos szavazó pártválasztók.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2019. március 8-19.