Amíg a decemberi, januári pártpreferenciákon
változtattak a túlóratörvényhez kapcsolódó történések, addig az elmúlt egy hónapban már nem volt ezeknek hatása. A Fidesz visszaesése megállt, a múltkorival azonos, 32 százalékos (bő két és félmilliós) a támogatottsága.
A Jobbik november és január között folyamatosan bővíteni tudta táborát (7-ről 11 százalékra), ez a tendencia megtört, most kis csökkenés történt, 10 százalék (800 ezer választó) sorakozik fel a párt mögé. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció támogatottsága tavaly ősz óta mozdulatlan, 7 illetve 5 százalékos a tábora (nagyjából 550 ezres illetve 400 ezres a támogatói kör).
A Momentum a múlt hónapban 4, most 3 százalékot ért el, s ugyanezen a szinten áll az LMP is (mindkét pártnak negyedmillió híve van). A Kétfarkú Kutyapárt tábora egy szűk tartományban változik, most éppen 3 százalékról 2 százalékra szűkült. A Mi Hazánk Mozgalom megalakulása óta 1 százalékon állt, ebben a hónapban 2 százalékosak. Utóbbi két pártnak körülbelül 150-150 ezer támogatója van. A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos, ez 80 ezer támogatót jelent. A pártnélküliek aránya 33 százalék.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 49 százalékot ér el. Ebben az aktív szavazói körben a Jobbiknak 14 százalékos a tábora, az MSZP-nek 12 százalékot ér el. Az elkötelezett pártválasztók 9 százaléka voksolna a DK-ra. A biztos szavazók 4-4 százaléka támogatja a Momentumot és az LMP-t, 2-2 százaléka a Párbeszédet, a Kétfarkú Kutyapártot és a Mi Hazánk Mozgalmat. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet február elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Az elmúlt hetekben
a korábbinál kevésbé volt a hírek fókuszában a túlóratörvény, sem ez, sem más esemény nem mozgatta meg a pártpreferenciákat. A Fidesznek ezúttal nem csökkent a tábora, az ellenzéki pártok nem erősödtek. A Fidesz minden társadalmi rétegben a legerősebb párt, s viszonylag kiegyenlített a támogatottsága, jellemzően az átlagos (32 százalék) körül vannak az eredményei. Ennél valamivel nagyobb tábora van a kormánypártnak a 60 év feletti korosztályban, ott 36 százalékot ér el.
A Jobbik az átlagosnál
(10 százalék) egyértelműen kedvezőbb pozícióban van a szakmunkások körében (16 százalék), de a falvakban és a fiatalok között is viszonylag sok támogatót találunk (13-13 százalék). Az MSZP táborának mérete és karaktere is hosszú ideje változatlan. A 60 év felettiek, valamint az alapfokú végzettségűek csoportjában jóval az átlaga (7 százalék) felett szerepel (12 illetve 11 százalékon).
A Demokratikus Koalíció
is főképpen az idősek körében rendelkezik sok támogatóval, iskolázottság szerint viszont kiegyensúlyozottabb a tábora, mint az MSZP-é. Az elmúlt negyedév összesített adatait figyelembe véve látható, hogy az LMP jellegzetes támogatói a közép- és felsőfokú képzettségűek, a Momentumé pedig a húszas-harmincas korosztályhoz tartozók.
Egy mostani választáson való részvételt 49 százalék ígér, s akik ezen szándékuk mellett pártot is preferálnak, a szavazókorú népességen belül 40 százalékot tesznek ki. Ez a csoport sokkal kisebb, mint a legutóbbi parlamenti választáson voksolóké (70%), de nagyobb, mint a 2014-es EP-választáson szavazóké (29%).
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2019. február 3-10.