Aktívak maradtak a Fidesz, a DK és a Momentum szavazói

ZRI-Závecz reasearch - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2019. június
ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2019. február

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a választókorú népesség körében 2019. február

A Fidesz a teljes népességen

belül 34 százalékon áll, táborának méretét és a többiekkel szembeni előnyét megtartotta. Második helyen a Demokratikus Koalíció található, támogatottságuk 11 százalékos. A Momentum az MSZP és a Jobbik a lakosság 6-6 százalékára számíthat. Az LMP-nek és a Mi Hazánk Mozgalomnak 2-2 százaléka van a teljes népességen belül, a Párbeszédhez és a Kétfarkú Kutyapárthoz 1-1 százaléknyi választópolgár sorakozott fel. A pártnélküliek aránya 30 százalék.

A biztos pártválasztói körben

lényegében az EP-választáson elért eredmények ismétlődtek meg június első felében is. A Fidesz 53 százalékot ért el, a Demokratikus Koalíció 17, a Momentum 9 százalékos. Az aktív szavazók 7-7 százaléka támogatta az MSZP-t és a Jobbikot. Az elkötelezett szavazók csoportjában a Mi Hazánk Mozgalomnak 3, az LMP-nek és a Kétfarkú Kutyapártnak 2 százaléka van, a Párbeszéd 1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet június első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Az európai parlamenti választáson

sikeres pártok szavazóinak aktivitása, lendülete még hetek múltán is érzékelhető. Ennek következménye, hogy bár a Momentumot, az MSZP-t és a Jobbikot egyaránt 6 százaléknyi választópolgár preferálja, a biztos szavazói körben a Momentum jobban áll a többieknél, hiszen támogatóinak 72 százaléka egy mostani választáson is elmenne voksolni. A másik két párt hívei nem ennyire lelkesek, a szocialista szimpatizánsok 55, a jobbikosok 52 százaléka aktív. A DK táborának 75 százaléka voksolna ma is, s ugyanekkora aktivitás jellemzi a Mi Hazánk Mozgalom támogatóit is. A Fidesz híveinek 71 százaléka menne el most vasárnapi választásra. Az LMP támogatói lettek a leginkább enerváltak, csak 41 százalékuk aktivizálódna.

A korábbi felmérések

azt mutatták, hogy a Momentum alapvetően a fiatalokra, a közép- és felsőfokú végzettségűekre és a nagyvárosiakra támaszkodhat. A választás eredménye igazolja a települési sajátosságokat, Budapesten 17,3%-ot ért el a párt, a megyei jogú városokban összességében 10,7%-ot, míg azokon a településeken, ahol legfeljebb ezren szerepeltek a szavazói nyilvántartásban összességében 4,3 százalékot. Azt viszont ebből a közvélemény-kutatásból látjuk, hogy az életkori különbségek kiegyenlítődtek, mindegyik csoportban teljes lakosságon belüli átlaggal megegyező, 6 százalékos a párt támogatottsága, a 60 év felettiek körében is. Az iskolázottság szerinti eltérések megmaradtak, az alapfokú végzettségűek 3 százaléka áll a Momentum mögött, a szakmunkás képzettségűek 4, az érettségizettek 8, a diplomások 11 százaléka támogatja a pártot.

A Demokratikus Koalíció

szavazóinak karaktere is változott némileg, az életkori különbségek ugyanis nem jelentősek: a 40 év alattiak 9 százaléka áll mögöttük, a náluk idősebbek csoportjában 12 százalék preferálja a DK-t. Viszonylag kiegyenlített a párt tábora iskolai végzettség szerint is. Az alapfokú végzettségűek 7, a szakmunkás képzettségűek 11, az érettségizettek 13, a diplomások 12 százaléka híve a DK-nak. A tényleges eredmények jelzik a korábban kutatásokban is tapasztalt nagyvárosi dominanciát: Budapesten 19,3 százalékot ért el a DK, a megyei jogú városokban összességében 18,3 százalékot. a legfeljebb ezer szavazóval rendelkező településeken 11 százalékot.

A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

Az adatfelvétel ideje: 2019. június 4-14.