Az európai parlamenti
választások előtti utolsó, május elején személyes kérdezéssel végzett felmérésben a Fidesz támogatottsága a múlt havival azonos – a teljes népesség 33 százaléka sorakozik fel a kormánypárt mögé. Az ellenzéki pártpreferenciákban több változás is volt, de ezek mindegyike kicsi, a statisztikai mintahibán belüli. A Jobbik lassú visszaesése a kampányhajrában megállt, áprilisban 8 százalékon állt, most egy hajszállal többen, 9 százaléknyian támogatják.
A Demokratikus Koalíció is erősödött kissé az elmúlt hónapban, 6-ról 7 százalékra. Az MSZP-nek tavaly szeptembertől 7 százalékos volt a tábora, áprilisban 8 százalékon állt, most ismét 7 százalékot ér el. Az LMP-nek fél éven át 3 százalékos volt a támogatottsága, ezúttal 4 százalékos. A Momentumot választók aránya nem módosult, 3 százaléknyian vannak. A Kétfarkú Kutyapárthoz és a Mi Hazánk Mozgalomhoz 2-2 százaléknyi választópolgár sorakozott fel, a Párbeszédhez 1 százalék. A pártnélküliek aránya ismét csökkent, 34-ről 31 százalékra.
A biztos pártválasztók
körében a Fidesz 53 százalékos, a Jobbiknak 12 százalékos a tábora. Az aktív szavazók 11-11 százaléka voksolna az MSZP-re és a DK-ra, 5 százaléka támogatja az LMP-t és 4 százaléka a Momentumot. A Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt az elkötelezett szavazói körben 2 százalékos, a Párbeszéd 1 százalékos. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A kampányban
tovább erősödött a választók aktivitása, márciusban 38, áprilisban 43, májusban 45 százalék volt azok aránya, akik egy mostani választáson magukat biztos részt vevőnek tekintették és rendelkeznek pártpreferenciával is. Nem valószínű, hogy mindannyian ott lesznek az EP-választáson, de az aktivitás és elkötelezettség ezen szintje alapján biztosra vehető, hogy a részvétel meghaladja a legutóbbi, 29 százalékos arányt. Továbbra is igaz, hogy a Fidesz illetve a DK tábora a leginkább aktív, bő héttizedük biztosan elmegy szavazni. Valamivel elmarad tőlük az MSZP és a Jobbik híveinek elszántsága, kétharmaduk mutat erős részvételi hajlandóságot. Az LMP és a Momentum támogatói némileg visszafogottabbak, nagyjából hattizedük tekinthető biztos szavazónak.
Május elejéig a társadalom
egyes csoportjait eltérő mértékben sikerült magukhoz vonzani és mozgósítania a pártoknak. Az életkor emelkedésével egyre nagyobb a részvételüket biztosra ígérő és valamely párt mögé felsorakozók aránya: amíg a 30 év alattiaknál bő egyharmad, 35 százalék, addig a 60 év felettiek körében 58 százalék. Jelenleg az alapfokú végzettségűek és a diplomások fele részére jellemző a nagyfokú aktivitás és elkötelezettség. A szakmunkás képzettségűek és az érettségizettek négytizedének erős a politikai kötődése. A fővárosban viszonylag nagy, 56 százalék a biztos résztvevő pártválasztók aránya, vidéken 42 százalék, kis – és nagy településeken egyaránt.
Az adatok alapján kijelenthetjük,
hogy az EP-választáson a Fidesz jelentős győzelmet arat, legalább 12 mandátumot szerezhet, a falvak, kisvárosok lakosságának nagyvárosokat megközelítő részvétele esetén ennél 1-2-vel többet is. A Jobbik, a DK és az MSZP-Párbeszéd esélyes arra, hogy 2, nagy mozgósítással valamelyikük 3 képviselőt is az Európai Parlamentbe juttasson. A mostani felmérés azt jelzi, hogy az LMP-nek és a Momentumnak is lehet európai képviselője május 26-a után. Ahhoz, hogy biztos legyen, a kampány hajrájában támogatóik részvételi hajlandóságát a többi pártnál tapasztalható szintre kell felhozniuk.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2019. május 4-14.