ZRI: Nagy a Fidesz előnye, de sokan váltanának kormányt

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a választókorú népesség körében 2016. július
ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2016. május

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a választókorú népesség körében 2016. május

A Fidesz támogatottsága

hónapok óta hullámzó, most érzékelhetően többen lettek a kormánypárt hívei: 24-ről 27 százalék bővült a tábora. Az MSZP-nek valamelyest kisebb lett a támogatói köre, a múltkor 12 százalékon álltak, most 10 százalékosak. A szocialisták továbbra is szoros versenyben vannak a Jobbikkal: a nemzeti radikális párt negyedéve tartó visszaesése folytatódott: áprilisban 15, májusban 14, júniusban 12, most 11 százalék sorakozik fel mögéjük. A DK és az LMP tábora 1-1 százalékpontot módosult, előbbié 6-ról 5-re, utóbbié 3-ról 4-re. Az Együtt változatlanul 2, a Magyar Liberális Párt pedig 1 százalékon áll. Nem változott a pártoktól távolságot tartók aránya sem, 36 százalék volt és maradt.

Változatlan a biztos

pártválasztók csoportjának mérete is, a népesség egyharmada tartozik oda, ezért a rájuk vonatkozó adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 45 százalékos, az MSZP 19, a Jobbik 18 százalékot ér el. A biztos szavazók 9 százaléka a DK híve, az LMP-nek 4, az Együttnek 2, a Liberálisoknak 1 százalékos tábora van – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet július első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Az elmúlt hónapokban

lényegében egyetlen tartósnak nevezhető tendencia figyelhető meg a pártok támogatottságában: a Jobbiknak kis lépésekben, fokozatosan csökkent a tábora. Elsősorban azokban a társadalmi rétegekben esett vissza, ahol korábban erős pozíciói voltak: a fiatalok és a kisebb településeken élők között.

A Fidesz jelenleg nemcsak összességében, hanem a lakosság minden csoportjában a legerősebb párt. Korábban a húszas-harmincas korosztályban vetélytársa volt a Jobbik, de most elég jelentős a különbség a kormánypárt javára: 24 illetve 14 százalékon állnak. Az idősebbek, a nyugdíjas éveikben járók között rendszerint fej-fej mellett haladt a Fidesz és az MSZP, most viszont 28 illetve 21 százalékon állnak.

A Fidesz jelentős

előnnyel rendelkezik, mégis a magyar választók körében többen vannak, akik 2018-ban váltást szeretnének az ország élén (43 százalék), mint ahányan a mostani kormány maradását pártolják (32%). Ezekből az adatokból jelenleg nem prognosztizálható a politikai erőviszonyok, a hatalmi helyzet megváltozása, hiszen az előbbi csoport eléggé széttagolt, az utóbbi viszont meglehetősen egységes.

A Fidesz-kabinet

további működését a kormánypárt 27 százalékos tábora (2,2 millió szavazó) mellett 5 százaléknyi (négyszázezer fő) bizonytalan választópolgár tartaná helyesnek. Új kormány létrejöttét a különböző politikai platformon álló Jobbik (11 százalék, 1 millió fő) és MSZP (10 százalék, 800 ezer fő) hívein kívül a kisebb (néhány százezres) táborral rendelkező pártok támogatóinak többsége is szeretné. Továbbá, a pártokhoz nem kötődő, bizonytalan választópolgárok tekintélyes részének (a népesség 12 százalékának, 1 millió főnek) is az álláspontja, hogy 2018-ban le kellene váltani a mostani kormányt. E csoport tagjai jelenleg nem találnak támogatásra érdemesített pártot. Nincsen markáns társadalmi-demográfiai karakterük, a lakosság minden rétegében jelen vannak a pártnélküli kormányváltók.

Az ellenzéknek

igazi kihívást jelentenek, mert azon kívül, hogy maguk mellé kell állítani ezt a szavazói csoportot, aktivizálniuk is szükséges őket. Nem lesz könnyű feladat, jelenleg ugyanis rendkívül passzívak: mindössze 16 százalékuk mondja biztosra, hogy elmegy voksolni. A kormányváltók egészének is mérsékeltebb a részvételi hajlandósága: 41 százalékuk menne szavazni, míg a kormány maradását kívánók körében ez az arány 48 százalék.

A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

Az adatfelvétel ideje: 2016. július 10-17.