Változatlan erőviszonyok, szerény mozgások – pártpreferenciák

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2017. március
ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2016. november

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a választókorú népesség körében 2016. november

Továbbra is alig mozdulnak a pártpreferenciák.

A Fidesz támogatottsága továbbra is enyhén hullámzik, most éppen 27-ről 26 százalékra csökkent a tábora. A Szocialista Párt negyedik hónapja 12 százalékon áll, a Jobbik viszont lefelé araszol, újabb 1 százalékpontot veszítve, most a választókorú népesség 10 százalékára számíthat. A DK és az LMP támogatottsága is változatlan maradt, előbbi 5, utóbbi 3 százalékot kapott. Több pártnak 1 százalékos a tábora, ezen a szinten áll a Kétfarkú Kutyapárt, az Együtt, a Liberálisok és a listán most először szereplő Momentum. A politikától távolságot tartó választópolgárok aránya némileg emelkedett, 35-ről 38 százalékra.

Mivel a politikai aktivitás

továbbra is eléggé visszafogott, ezért a biztos pártválasztók körében közzétett adatok csupán tájékoztató jellegűek, abból messzemenő következtetéseket levonni nem lehet. Ebben az elkötelezett választói csoportban a Fidesznek 48 százaléka van, az MSZP 19, a Jobbik 16 százalékot ért el. A biztos pártválasztók 8 százaléka támogatja a DK-t, az LMP 4 százalékos. Az aktív és elszánt szavazók között a Kétfarkú Kutyapártnak és a Momentumnak 2-2 százaléka van, az Együttnek és a Liberálisoknak 1-1 százaléka – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet március közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A tavalyi év végéig

a Jobbik és az MSZP párharcában többnyire a jobboldali pártnak volt előnye, 2-4 százalékpontnyi. Az idén kiegyenlítődtek az erőviszonyok, sőt némi – 2 százalékpontos – vezetésre is szert tettek a szocialisták. Az utóbbi hónapokban az MSZP támogatottsága stagnált, a Jobbiké kissé csökkent.
A két párt szavazótábora teljesen más társadalmi-demográfiai jellegzetességeket mutat, különösen a korosztályi különbségek markánsak.

Az MSZP-nek az életkor emelkedésével

egyre nagyobb a támogatottsága, a Jobbiknak viszont egyre kisebb. A húszas-harmincas korosztályban a szocialisták 4-5 százalékon állnak, a nemzeti jobboldali párt itt 14 százalékos. A hatvan év felettiek körében az MSZP-nek 27 százaléka van, a Jobbiknak csupán 4 százaléka. A szocialista párt az idős, nyugdíjas korú emberek mellett még az alsó, alsóközép társadalmi státuszú csoportokban és a fővárosban erősebb az átlagosnál, a Jobbik viszont ezekben a rétegekben a leggyengébb. A nemzeti pártnak kedvező pozíciói vannak a fiatalok körében, a társadalom középen lévő csoportjaiban valamint a kisebb városokban és a falvakban, ezekben viszont az MSZP az átlagnál kevesebb szavazót vonz.

Akárcsak a múlt hónapban

most is az emberek fele prognosztizálja a Fidesz 2018-as választási győzelmét, annak ellenére, hogy folyamatosan és nagy előnnyel vezeti a pártok rangsorát. A választópolgárok nagyjából egynegyede arra számít, hogy a kormánypárt veszíteni fog jövőre. A későbbi politikai erőviszonyok alakulása szempontjából a pártpreferenciával nem rendelkezőknek fontos szerep juthat. E csoport tagjai sokszor azt is figyelembe veszik a választói döntésüknél, hogy mely pártnak van esélye győzni, oda szívesebben csatlakoznak. Közülük 36 százalék azt feltételezi, hogy a Fidesz ismételten megnyeri a voksolást, ők a kormánypárt potenciális tartalékát jelenthetik. A bizonytalan választók 19 százaléka szerint nem tud újra győzni a Fidesz, ők az ellenzékhez csapódhatnak. A pártnélküliek többsége, 55 százaléka viszont tanácstalan, nem latolgat esélyeket. Őket a kampányban a kormány és az ellenzék is meggyőzheti, bár jelenlegi érdektelenségük miatt ez nehéz feladat lesz.

A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

Az adatfelvétel ideje: 2017. március 18-26.