A Fidesz stabilan
vezeti a pártok rangsorát, a múlt év végén 25, most 26 százalékos eredménnyel. A Jobbik és az MSZP támogatottsága két hónapja ugyanakkora, a választókorú népesség 12-12 százaléka támogatja őket. A DK szavazói 4 százaléknyian vannak, a múltkor 5 százalékuk volt. Az LMP továbbra is 3 százalékos, az Együtt 2 százalékot ért el e hónapban, míg a Párbeszéd, a Liberálisok és a Kétfarkú Kutyapárt a választók 1-1 százalékát tudták maguk mögé állítani. A politikától távolságot tartó választópolgárok aránya változatlanul 36 százalék.
A biztos pártválasztók
csoportjába a választópolgárok bő egyharmada tartozik, így a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 44 százalékos, a szocialistáknak 19, a Jobbiknak 18 százaléka van. Biztos pártválasztók között a DK 8 százalékot kapott, az LMP pedig 5 százalékot ért el. Az aktív szavazók 2 százaléka az Együtt támogatója, a Liberálisok, a Párbeszéd és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékhoz jutott. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet január végén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A szocialista párt támogatottsága
a tavalyi év utolsó negyedében enyhén emelkedett és felzárkózott a stagnáló Jobbikhoz. Szavazótáboraik összetétele nagyon különböző. Az MSZP főként az 50 évnél idősebbek, s még inkább a 60 év felettiek körében beágyazott párt, míg a Jobbik a fiatalokat és a középkorúakat tudja igazán megszólítani. A szocialisták az alacsonyabb iskolázottságú rétegekben erősek, míg a jobboldali pártnak a közepes végzettségűeknél vannak az átlagot meghaladó mértékben támogatói. Bár korábban az MSZP-nek egyértelműen a nagyobb városokban, a Jobbiknak a kisebb településeken volt jelentős bázisa, mostanra az eltérések mérséklődtek. A szocialisták városokban mért 13-14 százaléka és a községekben regisztrált 10 százalékos aránya viszonylag egyenletes jelenlétet mutat. Eléggé kiegyenlített e vonatkozásban a Jobbik tábora is, a városokban 10-12, a falvakban 14 százalékos.
Jelenleg a választópolgárok
31 százaléka – 2,5 millió fő – azt szeretné, ha a Fidesz maradna kormányon a 2018-as választásokat követően is. Kormányváltó hangulatban ennél jóval többen vannak, az emberek 42 százaléka – 3,4 millió fő – jövőre új vezetést kíván az ország élére. Az előbbi csoport gerincét a 26 százalékos (2,1 milliós) Fidesz-tábor adja s mögéjük sorakozik fel még 1 százalék (közel 100 ezer fő) más pártoktól, valamint 4 százalék (300-350 ezer fő) bizonytalan választó. A kormány távozását célként megfogalmazók csoportja meglehetősen széttagolt. Ide tartozik a szocialisták valamint a Jobbikosok túlnyomó többsége is – előbbiek közül 900 ezren, utóbbiakból 800 ezren. Ugyancsak a hatalomváltást szorgalmazza a DK-sok és a többi ellenzéki párt híveinek java része is – összesen 700 ezren. Rajtuk kívül még a pártnélküli választópolgárok közül 1 millióan szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást. Az erőviszonyok, az ellenzéki erők együttműködési és azt kizáró szándékai valamint a választópolgárok másodlagos pártpreferenciái, diszpreferenciái alapján kijelenthető, hogy a jövő évi változáshoz nélkülözhetetlen az ő szavazatuk. Jelenleg ennek az egymilliós választói közegnek csak negyede mutat részvételi hajlandóságot, ez az aktivitás viszont nem elégséges a mostani kormány leváltásához.
A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2017. január 20-28.