Alig mozdulnak
a pártpreferenciák, az önkormányzati választás kampánya nem térítette el a szavazókat korábbi pártjaiktól. A Fidesz látszik kivételnek, júliusban 32, augusztusban 34 százalék támogatta, most szeptemberben 35 százalék. Változatlan a Demokratikus Koalíció táborának mérete, 9 százalékon áll a párt. A Jobbik az előző hónapban 7 százalékot ért el, most 6 százalékos. Az MSZP tábora nem módosult – 6 százalékos volt s maradt. A Momentum továbbra is 5 százalékos, a Mi Hazánk Mozgalom, az LMP és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt augusztusban és szeptemberben is. A Párbeszéd 1 százalékos, a pártnélküliek aránya 31 százalék.
A biztos pártválasztói
körben a Fidesz 54 százalékot ért el, a sorban második Demokratikus Koalíció 15 százalékos. Az aktív szavazók csoportjában lényegében hármas holtverseny van az MSZP, a Momentum (8-8%) és a Jobbik között (7%). A Mi Hazánk Mozgalom négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
Az elmúlt egy hónapban
keveset változott a pártok támogatottsága és a különböző települési kategóriákban is csak kisebb mozgások történtek. A megyei közgyűlések összetételét határozzák majd meg a pártlistákra leadott szavazatok, amely a fővárosiakat és a megyei jogú városok lakóit nem érinti, de a máshol élő választópolgárokat igen. A pártpreferenciák alapján úgy tűnik, hogy a Fidesznek jelentős többsége lesz a megyékben, a kis közepes városok és falvak választókorú népességében 40 százalékon áll a kormánypárt. Az ellenzéki pártoknak együttesen 27 százaléka van ebben a települési kategóriában. (Az elmúlt hónapban 38-25% volt a két politikai tábor aránya.)
A megyei jogú városokban
a múlt hónaphoz képest valamivel szorosabb lett a verseny a Fidesz és az ellenzéki pártok között. A kormánypárt a múlt hónapban 30 százalékon állt, most 29 százalékos. Az ellenzéki pártok valamelyest gyengültek, a múltkor 37 százalékot értek el együttesen, most viszont 34 százalékosak. Az ellenzéki többlet viszont azt sejteti, hogy a megyei jogú városokban a kormánnyal szembeni oldal az öt évvel ezelőttihez képest néhánnyal több polgármesteri posztot szerezhet és minden bizonnyal a közgyűlésekben a mostaninál valamivel nagyobb súlya lesz.
A múlt hónapban
és azt megelőzően is a Fidesznek 34 százaléka volt a fővárosban, most 33 százalékos. Az ellenzék pártjai együttesen minimálist javítottak, a korábbi, több hónapban is mért 37-ről 39 százalékra. Az eltérés nagysága azt vetíti előre, hogy több ellenzéki polgármester lesz, mint amennyi most van s a főpolgármesteri is székért is kiélezett verseny várható.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2019. szeptember 7-15.