Az elmúlt egy hónapban
csak néhány kismérvű, tendenciákba nem illeszkedő változás történt a pártok támogatottságában. A Fidesz tábora ezúttal 26 százalékos, korábban a választókorúak 27 százalékára számíthatott. A második helyen álló Jobbiknak feleakkora támogatottsága van, mint a kormánypártnak: 13 százalékon állnak, akárcsak augusztusban. Az MSZP híveinek aránya az utóbbi hónapokban ingadozott, most éppen 11-ről 9 százalékra csökkent. A DK és az LMP támogatottsága nem módosult, előbbié 5, utóbbié 3 százalékos. Az Együtt 2, a Liberálisok 1 százalékon állnak. A választópolgárok 37 százaléka távolságot tart a pártoktól.
A biztos pártválasztók csoportja
valamivel több, mint a felnőtt lakosság egyharmadát foglalja magába, ezért a körükben mért adatok továbbra is tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett csoportban a Fidesz 45 százalékos, a Jobbik 19 százalékot ér el. A biztos szavazók 15 százaléka a szocialista párt híve, 9 százaléka pedig a DK elkötelezett támogatója. Az LMP-nek 5, az Együttnek 3, a Liberálisoknak 2 százalékos aktív szavazói tábora van. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember elején, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A népszavazási kampány lehetőséget
ad a pártoknak arra, hogy közvetlenül is megszólítsák, elérjék a választópolgárokat, de az eddigi megnyilvánulásaik alig voltak hatással a pártpreferenciákra. A legnagyobb változás az MSZP esetében figyelhető meg, az egy hónappal ezelőttihez képest 2 százalékponttal kevesebb támogatója van a népesség egészén belül. A Jobbik egyértelműen megelőzi a szocialista pártot, de ez nem minden rétegben igaz.
Az 50 évnél fiatalabbak között
a Jobbik sokkal erősebb (15 illetve 6%), az ennél idősebbek között viszont lemarad az MSZP-től (9 illetve 14%). A baloldali pártnak több híve van az alapfokú végzettségűek körében (16 illetve 9%), míg a nemzeti radikálisok népszerűbbek a többi iskolázottsági csoportban (szakmunkás végzettségűek között 15-7; az érettségizetteknél 14-7, a diplomásoknál 13-6 a Jobbik-MSZP százalékos arányok). Budapesten azonos súlyt képviselnek (11-11 százalék), vidéken viszont nem: a Jobbik 13, az MSZP 9 százalékos. A Fidesz nem csak összességében vezeti a rangsort, hanem minden társadalmi rétegben a legerősebb párt. A kormánypártnak a diplomások körében van a legnagyobb előnye (32 százalékos, a Jobbikot itt 12, az MSZP-t 6 százalék támogatja). A nyugdíjasok csoportjában érzékelhető a Fidesz leggyengébb pozíciója – 21 százalékosak, míg a szocialista párt mögé 18, a Jobbikhoz 7 százalékuk áll.
A pártok szavazóinak
elkötelezettségét a részvételi hajlandósággal és az érzelmi azonosulással egyaránt bemutathatjuk. Legerősebb kötődéssel a Fidesz és a DK támogatói rendelkeznek. A kormánypárt híveinek 55, a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak 57 százaléka állítja, hogy biztosan részt venne egy mostani választáson. Az MSZP-sek és a Jobbikosok aktivitási szintje 47-47, az LMP-seké 45 százalékos. A saját párt iránti rokonszenv a Fidesz táborában rendkívül magas fokú: egy százfokú skálán 86 pont. Még ennél is erősebb a DK-sok elkötelezettsége, rokonszenvüket 91 ponttal fejezik ki. A szocialista szimpatizánsok a pártjukhoz fűződő érzelmeiket 75 ponttal érzékeltetik, az LMP és a Jobbik hívei pedig 73-73 ponttal.
A megkérdezettek száma: 1000 fô, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezô magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 fõt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnõtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2016. szeptember 4-11.