Elindult a választók mozgása,
szinte minden pártnak változott a támogatottsága. A Fidesz felfelé szálló ágban van, a július óta – amikor 24 százalékon állt – minden hónapban nőtt valamelyest a tábora. Az elmúlt hetekben kis mértékben, 30-ról 31 százalékra emelkedett a kormánypártot preferálók aránya. A második legerősebb politikai erő a Jobbik, bár az elmúlt hónapban 12-ről 10 százalékra csökkent a támogatók aránya. Az MSZP is veszített szimpatizánsokat, a múlt hónapban 9 százalékon állt, ezúttal 8 százalékos. A Demokratikus Koalíció október és november között is emelkedett némileg: 5-ről 6 százalékra. Az LMP támogatottsága 5 százalékos maradt. Az Együtt-Párbeszéd 2 százalékos, a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1 százalékon állnak. A pártoktól távolságot tartók csoportja 34 százalékos.
A biztos pártválasztók
közé a választópolgárok négytizede tartozik. Éppen ezért továbbra is fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben a szavazói körben a Fidesz 49 százalékot ér el, a Jobbiknak 18 százaléka van, az MSZP 12 százalékos. Az elkötelezett és aktív szavazóknak 10 százaléka támogatja a DK-t, 6 százaléka az LMP-t. A Momentum a biztos pártválasztók 2 százalékára számíthat, az Együt-Párbeszéd, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
A választások előtt
nagyjából fél évvel érdemes a százalékos arányoknak megfelelő szavazói számokkal is illusztrálni a pártok táborának méretét. A Fidesznek jelenleg két és félmillió híve van. A Jobbik nagyjából nyolcszázezres támogatottsággal rendelkezik, a szocialista pártnak körülbelül 650 ezer híve van. A Demokratikus Koalíció mögött félmillió választópolgár áll, az LMP-nél 400 ezer főt találhatunk. Az 1-2 százalékos pártok tábora egyenként 100 ezer fő körül lehet, az Együtt-Párbeszéd kivételével inkább alatta.
Az elmúlt egy hónapban
a mostani kabinet maradását kívánók és a kormányváltók is többen lettek: előbbiek aránya 36-ról 38 százalékra emelkedett, utóbbiaké 41-ről 44 százalékra. Leginkább a fiatalok, a megyeszékhelyen élők és az érettségizettek csoportjaiban találkozhatunk azokkal, akik felsorakoznak a jelenlegi hatalmi viszonyok fennmaradása mellett – ezekben a rétegekben arányuk megegyezik azokéval, akik szeretnék, ha a Fidesz helyett más párt lenne az ország élén. A kormányváltás igénye főképpen a diplomások körében erős (46 százalék szeretné, az ellenkező véleményen 32 százalék van) és a negyvenes korosztályban (49-34 százalék). A bizonytalan, pártnélküli választópolgárok körében is a kormányváltás szándéka az erősebb (39-13 százalék), Jelenleg tehát körülbelül 1 millió olyan választópolgár van Magyarországon, akik eddig nem kerestek, nem találtak maguknak olyan pártot, amelytől a hatalmi viszonyok megváltoztatását remélhetnék. Ilyen szavazópolgárok leginkább az alacsony iskolázottságúak körében, a kisvárosokban és a falvakban érhetők el.
A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.
Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.
Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.
A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.
Az adatfelvétel ideje: 2017. november 6-14.