Alig változtak a politikai erőviszonyok,

lényegében mindegyik párt tartja a nyáron elért pozícióját. A múlt havival azonos a Fidesz táborának mérete, 35 százalékon állnak a kormánypárt mögött – ez 2,8 milliós támogatottság. A Jobbik három hónapja 10 százalékos, 800 ezer híve van. Az MSZP a nyári hónapokban 6, most 7 százalékon áll, a szavazók száma megközelítőleg 600 ezer fő. A Demokratikus Koalíció a választások óta jellemzően 4 százalékot ért el, most is, a szavazótábor mérete több mint 300 ezer fő. Az LMP sem mozdul, negyedik hónapja 3 százalékos, nagyjából negyedmillió választópolgár támogatja a pártot. A Kétfarkú Kutyapárt és a Momentum ezúttal 2 százalékon áll, táboraik körülbelül 150 ezer fősek. A Párbeszéd 1 százalékos, közel százezer fővel számolhat. Először szerepelt a listán a Mi Hazánk Mozgalom, szeptemberben 1 százalék jelölte meg kedvenc pártjaként. A pártnélküliek aránya ebben a hónapban 34 százalék.

A biztos pártválasztók körében

a Fidesz-KDNP 57 százalékot ér el. Ebben az aktív és elkötelezett választói csoportban a Jobbik 14, az MSZP 11 százalékos. A Demokratikus Koalícióhoz 7 százalék kötődik erőteljesen, az LMP-hez 4 százalék. A Momentum a biztos szavazók között 3 százalékot vonz, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom 2 százalékot, a Párbeszéd 1 százalékot. – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet szeptember közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

Ha a pártok

beágyazottságát vizsgáljuk, használhatunk olyan összevont kategóriákat, amelyek magukban foglalják a társadalmi státusz néhány elemét, az iskolai végzettséget, az anyagi helyzetet, a munkaerő-piaci pozíciót. Az így meghatározott csoportok közül a Fidesz támogatottsága a lakosság közel felét kitevő alsó és az alsó-közép rétegekben a legmagasabb, 38-39 százalékos, de még a középső státuszúaknál is átlagos, 35 százalékos. Ugyanakkor a társadalom felső-közép és felső kategóriáiban ennél kisebb, de más pártokénál jóval nagyobb (28-31 százalékos) táboruk van.

A Szocialista Pártra

is az jellemző, hogy az alacsonyabb pozíciójú és a középen lévő lakossági csoportokban erősebb, ezekben 8-9 százalékot ér el. A tehetősebb, iskolázottabb, jobb foglalkozási kondíciókkal rendelkező választók körében gyengébb az MSZP, tőlük 3-4 százalékot kap.

A Jobbik támogatottsága

nem rajzolható meg egyenes ívvel, legjobban az alsó-közép rétegekben szerepel – 15 százalékkal -, legrosszabb eredményt a felső státuszúaknál ér el – 6 százalékkal.
A Demokratikus Koalíció esetében a státusz szerinti értelmezés nem mutat sajátosságokat, lényegében 4 százalékot hoz a kvalifikált, gazdagabb csoportokban és a kevéssé iskolázottak, szegényebbek körében, és a közöttük elhelyezkedő választói közegben is.

Az LMP-nél viszont tapasztalhatók

markáns eltérések, a felső státuszúak 7 százalékától az alsó társadalmi pozíciókban lévők 2 százalékáig változnak a támogatottsági adatok. Hasonlóképpen írható le a kisebb táborral rendelkező pártok (Kétfarkú Kutyapárt, Momentum, Párbeszéd) beágyazottsága is: a társadalmi középtől felfelé az átlagosnál erősebbek, lefelé viszont gyengébbek.