Megmerevedett erőviszonyok

Az elmúlt hónapban a Fidesz

és a Jobbik 1-1 százalékponttal növelte a szavazótáborát. Ezek statisztikai értelemben nem számottevő változások, de az ellenzéki párt esetében beleillik egy enyhén, de folyamatosan emelkedő trendbe. A Jobbik márciusban volt mélyponton, az akkori 10 százalékról júniusig 13 százalékra emelkedett a támogatók aránya. A pártrangsort nagy előnnyel vezeti a Fidesz, jelenleg a választókorú népesség 26 százalékának támogatását élvezi. Az MSZP táborának nagysága ezúttal sem változott, akárcsak a múlt hónapban, most is 13 százalékos. Nem módosult a Demokratikus Koalíció és az LMP támogatottsága sem, előbbi 5 százalékon, utóbbi 3 százalékon áll. A Momentum ebben a hónapban az egyedüli 2 százalékos párt, az Együtt, a Kétfarkú Kutyapárt és a Liberálisok 1-1 százalékosak. A pártnélküliek aránya a múltkorival azonos, 34 százalékos.

A választók aktivitása

továbbra is elég alacsony szintű, csak szűk négytized azok aránya, akik elmennének voksolni és van is pártjuk, amelyre leadnák szavazatukat. Ők a biztos pártválasztók, a körükben közzétett adatok tájékoztató jellegűek. Ebben az aktív és elkötelezett szavazói körben a Fidesz 42 százalékos, az MSZP-nek és a Jobbiknak 19-19 százaléka van. A biztos pártválasztók 8 százaléka a DK-t támogatja, 5 százalékuk az LMP-t. Az aktív szavazók között ebben a hónapban a Momentumnak és az Együttnek 2-2 százaléka van, a Liberálisoknak és a Kétfarkú Kutyapártnak pedig 1-1 százaléka – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet június közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A Fidesznek van a legnagyobb

tábora, de a kormánypárt egyben a leginkább elutasított politikai szervezet is. Megosztja a magyar választóközönséget, 26 százalék a Fideszre voksolna egy mostani választáson, s lényegében ugyanennyien – 25 százaléknyian – e pártot nevezték meg, amelyre semmiképpen sem adnák szavazatukat. Az elutasítások rangsorában az MSZP és a Jobbik áll a második-harmadik helyen: 12-12 százalék nyilvánította őket a leginkább ellenszenves pártnak. A DK-t 8 százalék említette az elsődlegesen elutasítottként, a Kétfarkú Kutyapártot 4 százalék, az Együttet 2 százalék, az LMP-t pedig mindössze 1 százalék.
Legtávolabb a Fidesz és az MSZP szavazói vannak egymástól. A kormánypárti tábor 32 százalékának a szocialista párttal vannak a legnagyobb ellenérzései, s a viszonzás még erőteljesebb: az MSZP híveinek 56 százaléka semmilyen körülmények között nem szavazna a Fideszre. A Jobbik szavazóinak rendkívül negatív érzései vannak a Fidesszel szemben: 48 százalékuk elsőként zárja ki a voksra érdemes pártok sorából. A kormánypárti szavazókban kevesebb indulat van, 20 százalékuknak ellenszenves igazán a Jobbik.

Az MSZP és a Jobbik negatív fókusza

most kevésbé vetül egymásra: előbbiek 15%-a említette olyanként a jobboldali pártot, amelyre nem adná szavazatát s utóbbiak körében is éppen ennyien utaltak ebben a kontextusban az MSZP-re.

A DK és az MSZP szavazóinak

viszonyában egyáltalán nincsenek ellenérzésre utaló jelek, egyik táborban sem nevezte meg senki a másik pártot, olyanként, amelyre nem voksolna. A pártpreferenciával nem rendelkező választópolgárok körében is a legtöbben (13 százaléknyian) a Fideszt utasítják el, majd a Jobbik következik (9 százalékkal). Az MSZP-t és a DK-t ebben a pártnélküli közegben 6-6 százalék tekinti a legellenszenvesebb politikai erőnek. A pártokhoz nem kötődők csoportjának a politikához való viszonyulásáról az is sokat mond, hogy hattizedüknek negatívan értékelt pártja sincs. Azaz, nagyjából 1,7 millió választópolgár teljes mértékben elzárkózik a politikától, pártoktól.