Kik szavaztak, hogyan szavaztak április 8-án?

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2018. május
ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2018. május

ZRI-Závecz research - pártok támogatottsága a választókorú népesség körében 2018. május

A parlamenti választáson

győztes Fidesz-KDNP-nek a teljes népességen belül több szavazója van, mint az utána következő négy parlamenti pártnak együtt. A kormánypártot 33 százalék támogatja, a Jobbikot 15, az ezúttal még együtt mért MSZP-t és Párbeszédet 7 százalék. Az LMP és a DK 4-4 százalékon áll, a Momentum és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon. A választók aktivitása az elmúlt egy hónapban nem lankadt, 30 százalékuknak nincsen pártpreferenciája.

A biztos pártválasztók

körében mért adatok nagyon közel vannak a választási végeredményhez: a Fidesz-KDNP 50, a Jobbik 21 százalékos. Az MSZP-Párbeszéd 11 százalékon áll, az LMP-nek és a DK-nak 6-6 százalékos a tábora. A Momentum az aktív szavazók 3 százalékára számíthat, a Kétfarkú Kutyapárt 1 százalékos – ezek a legérdekesebb eredményei a ZRI Závecz Research Intézet május első felében, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.

A választási eredmények

településenként történő hivatalos összesítése lehetővé teszi, hogy meghatározzuk a pártok szavazótáborának területi sajátosságait. A többi szociológiai összefüggést azonban csak a közvélemény-kutatásokból ismerhetjük meg, ebből mutatunk be néhányat. A választások utáni felmérés adatai alapján kijelenthetjük, hogy a Fidesz április 8-i támogatottsága a falvak mellett – ahol 8 százalékponttal az átlag feletti arányban szerepelt – a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében is tarolt: 11 százalékponttal haladta meg az országos eredményét. A kormánypárt életkor szerinti támogatottsága viszonylag egyenletes volt, azonos mértékben szavaztak rá fiatalok, középkorúak és idősek. Már korábbi felmérések is jelezték, hogy a migrációs kampány inkább a nőket, mint a férfiakat érinti meg, feltehetően ez lehet az oka, hogy az előbbiek körében az átlagosnál 4 százalékponttal több voksot kapott.

A Jobbik támogatottsága

leginkább életkor szerint különbözik. A párt a harminc évnél fiatalabbak körében 28 százalékot kapott és a harmincasok között is az átlagosnál jobban szerepelt – 24 százalékkal. A negyvenes-ötvenes korosztályban 18-19 százalékot szerzett, míg az idősebbek körében csupán 13 százalékot. A Jobbik szavazati arányai az egyes iskolázottsági csoportokban lényegében azonosak s ez az egyenletes társadalmi beágyazottság új jelenség a párt történetében. A Jobbik sikeres volt a kis-közepes városokban és a falvakban, itt az átlagot 2-3 százalékponttal meghaladó arányban kapott voksokat.

Az MSZP és a Párbeszéd szövetsége

a fővárosban 6, a megyeszékhelyek kategóriájában 2 százalékponttal szerepelt jobban, mint az ország egészében. Az életkor emelkedésével egyre többen szavaztak az MSZP-Párbeszéd listájára. A legrosszabb eredményt, 6 százalékot a 30 évnél fiatalabbak között érték el. A legnagyobb támogatottságuk a 60 év felettiek körében volt, ott 16 százalék voksolt rájuk. Az alapfokú végzettségűeknél is 16 százalékos volt a pártszövetség szavazati aránya, a többi iskolázottsági csoportban 10-12 százalékot kaptak.

Az LMP szavazótábora

életkori szempontból kiegyensúlyozott volt a választás napján, iskolázottság és a településtípus szempontjából viszont tapasztaltunk eltéréseket. A végzettség emelkedésével egyre jobb pozíciói voltak a pártnak: az alapfokú végzettségűek 4 százalékától a diplomások körében elért 9 százalékig nőtt a szavazati arány. A fővárosban volt legerősebb az LMP, de a megyeszékhelyeken is átlag felett teljesített (11 illetve közel 9 százalékos eredménnyel).
A Demokratikus Koalíció a fővárosban jól szerepelt, 3 százalékponttal több szavazatot szerzett, mint országosan. A párt támogatottsága főképpen az életkor függvénye, a harminc év alattiak körében elenyésző (1% alatti) volt a rájuk voksolók aránya, majd korcsoportról korcsoportra emelkedve, a 60 év felettiek körében 10 százalékig jutott el.

A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idôsebb lakosságát képviselik.

Alapsokaság: 18 éves és idôsebb, állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár.

Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele megegyezik.

A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fõs mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Minden hónapban más-más 1000 főt kérdeznek meg, személyes megkereséssel, kiválasztásuk az ún. kétlépcsõs rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.

Az adatfelvétel ideje: 2017. május 6-13.